Cím nélkül
2008 június 13. | Szerző: bakery
Ez a rész elsősorban önmagamról szól. 14hónapja vagyok itt a szigeten, és rengeteg változáson mentem keresztül. Leginkább lehiggadtam, már nem vagyok az a minden lében kanál izgága azonnal meg kell tennem és oldanom típus. Áldott jó anyám mindig mondta h nincs elég türelmem önmagamhoz, hát most lassan megértettem miről is beszélt nekem. Talán még most sincs elég, de több mint ezelőtt. Megtanultam, h az idő valóban megoldást hozhat, ha másért nem, hát azért mert a saját véleméynünk megváltozik az idő múlásával, és a szörnyű már nem is olyan rossz, a boldogság meg már nem is olyan édes. Minden elmúlik, minden változik. Megszépül, jelentősését veszti, vagy csak elmúlik.
Ha nagyon összeszeszedem magam, végre megírom a regényemet.
Magánélet
2008 január 13. | Szerző: bakery
Magánélet fogalma teljesen eltűnt. Én speciál nagyon rühellem ha az enyémben vájkálnak. Itt van mindjárt a Kicsi. Karácsony előtt megkérdezte h miben megyek a karácsonyibulira. Közöltem vele h délután munka után átugrok a városba vásárolni. Hát nem ott volt a buszon? És le nem szállt rólam. Return jegyet vett, pedig a pasija fél 6ig dolgozott ebben a városban, kocsival volt, a busz meg 17.35kor indult, hívta a pasija, h jöjjön vele, de nem. Mindenáron velem, meg hazafelé Mybiggel kellett jönnie. Nem szállt volna le rólunk, csak mondta meg mondta. Vagy a korábbi mailek amiket ismerősnek írtak, h én meg mybig ideérkezése első estéjén szeretkeztünk. Már bocsi, honnan tudja, és szerinte 2hónap távollét után mit kellett volna tennünk? A dolog pikantérája, h női bajaim miatt pont hogy nem igazán volt alkalmas az első pár nap. De ő mindenkinek előadta h én fújj de undorító vagyok, h első nap szeretkeztem két hónap távollét után a pasimmal. Amit ők művelnek, megcsaljuk a másikat az persze nem undorító. Mindig én vagyok a csúnya néni, gonosz meg rossz. Egyébként mit várunk, ha ezek a fiatalok már ebben nőttek fel. Gondolok itt az újságok és média által közvetített mindegy h mi és igaz e, sértünk, megalázunk, családokat, kapcsolatokat szedünk szét-a lényeg h nagyot durranjon és jól eladható legyen. Én azt mondom még ha igazak is, akkor sincs közük hozzá. Szerintem legalább minimális ferdítés nélkül még ilyen jellegű hír nem látott napvilágot. Vannak persze „sztárok” akik élvezik, mindegy hogy mit, csak írjanak róluk. Itt van mindjárt két amerikai üdvöske, ez a Hilton lány, na meg Britney. Sztem ezek nem is akarnak normális életet élni. De sajna azt nem tartják tiszteletben, h sokan nem ők.
Több színészt, ismert embert tett már tönkre a média szenzációhajhászása. De ők is csak emberek a mai világban akiknek a rohanó életben nem az a fontos h egy nemlétező tökéletes képet állítsanak fel önmagukról, hanem azok akik és kész. Nekik is vannak jó és rossz napjaik, de nem hiszem h jogában állna bárkinek is elferdítve a valóságot meghurcolni őket, mindezt csupán nézettségi vagy példányszámnövelési szempontból.
Vannak olyan emberek persze akik szándékos botránykavarással és feltűnési viszketegséggel küzdenek. Miért nem egyszerűen az ilyeneknek adnak több teret a szennylapok???
De hogy miért is írtam erről, mert sajna ez kicsiben is működik. Annyi hónap eltelte után még mindig nem hagy békén ez a két sz..jha. Mindent és újra mindent kitalálnak és terjesztik. Itt van pl a karácsony, amit mi itt kinn töltöttünk, mert hát én közel 1000fontot kifizetni 1hét otthonlétért sokaltam, mivel mybig egyenlőre nem kapott volna több szabit, majd idén miután lejár a 3hónap próbaideje, és karácsonykor az egekben vannak a repcsijegyárak. Erre kitalálták h én nem szeretem anyámat és azért nem megyek haza. Könyörgöm, értelmetlen pénzkidobás lett volna. Majd jövő hónapban 3hétre megyünk, mindösszesen kb350fontból, ráadásul még sem kompozni, sem vonatozni nem kell, innen a szigetről repülünk.
A szomorú h a környezetemben sajna már akaratom és tetteimet figyelmen kívűl hagyva kialakítottak rólam egy rossz képet, amit már nem is akarok megváltoztatni. Hetekig hónapokig küzdöttem, sírtam éjszakánként, hol altatót szedtem, hol megalkudtam, tűrtem, de már nem. Mert sajnos a pletyka ereje mindig beülteti a kisördögöt az emberek agyába és nehéz onnan eltávolítani.
Stephordi feleségek, második rész
2007 december 20. | Szerző: bakery
Nehéz egy olyan környezetben igazi önkritikát gyakorolni, ahol az emberek számára szinte ismeretlen az egyenes beszéd fogalma. Körmönfontan, megtekerve, vagy inkább mélyen hallgatva kezelik a problémákat. Néha kezdem azt érezni, h a Stephordi feleségek (ajaj, fogalmam nincs hogyan írják pontosan) c. film valahol itt készült. Nem olyan rossz ám ez, nem hazugság vagy hasonló, csak finomak és nem akarnak senkit megbántani, meg túlságosan tapintatosak. Ja kérem ez inkább viking terület (valaha vikingek éltek itt, a középkorban egy norvég király adta ajándékba egy skót nemesnek ezeket a szigeteket), még skócia is távol van, csak papíron tartozik Nagy-Britanniához, közelebbről Skóciához. Annyi a különbség az előbb említett filmhez képest, h itt nem tökéletesek az emberek, csak meghagyják magukat meg a másikat abban a hitben, h minden rendben és a legnagyobb hülyeségek is normális dolgok. Ha vki mégis “fellázad” annak a helyi agyturkászt javasolják, akinek állítólag csodaszere van, amitől mindjárt boldog leszel. Engem is azóta küldözgetnek a csodadokihoz, amióta mertem kiakadni Dinkára miután hozzám rúgott vmikor az ősszel egy teli ládát, napokig lila volt a sípcsontom, meg közöltem vele h szálljon már le rólam. Persze kicsit emelt hangnembe. Erre az itteniek próbáltak meggyőzni, h saját magam stresszelem, bár látják tudják h ez a k… csak szart kever, hazudik, itteniekkel szembe is néha agressziv, sőt vevők is panaszkodtak rá, h hogy viselkedik (volt akihez hozzávágta a megvásárolt terméket), de hát már ő csak ilyen, így kell elfogadni, úgyhogy aki nem bírja idegekkel, szedjen gyógyszert. Itt az emberek, főleg a nők nagy része szedi, mint kiderült. Ez nem olyasmi mint amikor az ágy alá seperjük a problémát, hiszen itt mindenki tisztán látja, tudomásul veszi, érti a problémát, csak hát senkinek nem szólnak semmit, mindenkit meghagynak abba a hitbe, h ügyes vagy, jól csinálod amit, helyesen cselekszel. Csak kérdem én, akkor h tanuljon bármit és bármiből is az ember fia, ha nem tanítják? Én nem szedem, csak jókat röhögök rajtuk már. Volt időszak az elmúlt hónapokban amikor a falat vakartam, sírtam zokogtam, tomboltam, h értse már meg vki a problémámat és tegyen rendet, mire megértettem, h vagy beállok ebbe a tapintatos társaság sorába, vagy megbolondulok. A gyógyszer vagy a fogom cuccaim és hazamegyek ki van zárva, ilyen egyszerűen nem adom fel!!! Nem olyan fából faragtak. Azért az öszinteségem nem tűnik el, de a mindig megmondom az egyenest – ez eltűnt. Sok önuralomra van szükségem, de fejlődök. Az a baj h itt még azt sem mondják meg ha 150kg vagy és minden perced meg van számlálva a sok túlsúly miatt, inkább adnak még két fánkot, hiszen úgy gondolják, h ha téged az evés boldogít, akkor a két fánkkal csak segítettek.
Őszinte nap
2007 december 16. | Szerző: bakery
Az anyukám, akiről a Dinka azt terjesztette, h nem szeretem, azért nem megyek haza karácsonyra. Pedig az okok ennél prózaibbak, My Bignek nincs szabija, mivel még próbaidős a munkahelyen, meghát pénzünk sincs nagyon, hogy csak úgy hazaugorjunk pár napra, amikor a repcsijegyek ilyenkor az egekben járnak. Olyan jó lenne otthon élvezni a szép havas karácsonyt. De sajnos külföldön sincs ám mindig aranyból a kerítés, csak könnyebb és jobb vmivel az életszinvonal. Sokan azt hiszik h külföldre megyünk dolgozni, akkor pillanatok alatt gazdagok leszünk. Elárulom, ez nem igaz. Lassan 11éve, h először dolgoztam külföldön. Soha nem voltam gazdag, igaz mindig jobban éltem a velem egy “kategóriába” tartozóknál. Persze rengeteg lemondás és heti minimum 80óra munkával össze lehet kuporgatni évek alatt egy lakásra meg egy vállalkozás beinditásához szükséges pénzt, de akkor meg mi értelme van a hajtásnak, a fiatalságnak. Nagy vitáim voltak már szintén külföldön dolgozó emberekkel. Két részre oszlunk. Egyik, akik azért jönnek h kuporgassanak, majd 40-45évesen végleg hazaköltöznek, arra megteremtették az előbb említettekhez szükségeseket. De akkor hová tünt a fiatalság? A másik, amibe én is tartozom, élvezem az életet, persze csak értelmes és hasznos keretek közt. Néha megengedek magamnak luxus dolgokat(az én elveimben a fodrász,kozmetikus stb, márkás cuccok annak számítanak), egy-egy nayaralást, és arra törekszem, h mindig legyen annyi tartalékom, h ha bármi gáz van, legyen mihez nyúlni. Próbálom mindennapjaimat hasonló színvonalón élni, nem igazán tartom jónak a fizetés utáni dáridó, fizetés elötti napokban meg rágjuk a küszöböt életmódot. Saját bőrömöm tapasztaltam, h a sok pénz utáni vágy megbolondít. Még Magyarországon belevágtam egy üzletbe a gyors nagy nyereség reményébe, hát mondanom sem kell, h a mai napig nyögöm a felvett adósságokat-de tanultam. Újra leestem a földre és újra úgy élem az átlagos színvonalú hétköznapjaimat, mint régen. Múlt héten kaptam a banktól egy creditkártyaajánlatot levélben, 25ezer font……húú elgondolkodtam pár pillanatra, aztán újra eszembe jutott a “buissness” – és a levél a kukában landolt.
Tudom önző vagyok, de megmondom őszintén nem vágyom a “majd húsz év múlva minden szuper lesz – az unokáimnak” élmény gondolatára, közben meg egyre duzzadó bankszámla ellenére megkeseredve nyomorogni.
Mivel én nem sokat dolgoztam otthon,nem igazán tudom az otthoni viszonyokat, nyugdíjas anyukám – aki egyébként nagyon tud spórolni- szerint azért nagyok a különbségek a családok hétköznapjai között. Kiváncsi vagyok őszinte véleményekre.
Végre újra itt
2007 december 14. | Szerző: bakery
Rengeteg minden történt az elmúlt időszakban. A legfőbb események címszavakban:
Kifli nem pingvina
Kifli visszatért
Kifli rövid ragyogása
Kicsi s….nyalása- nem értem
Ua, még mindig nem értem
British Telekom – szolgáltatás rémálmokkal
Dinka szerelmi élete
Új magyar érkezett, aki hamar “bemutatkozott”
Valódi gyötrelmeim, avagy megaláztatások és ellentmondások
Valódi gyötrelmeim 2., avagy My Big pálfordulása
Mit szeretnétek elsősorban olvasni? – válasszátok ki.
Költözés
2007 szeptember 4. | Szerző: bakery
Ha minden jól megy holnap költözünk. Bár nem örülök neki. De átmeneti megoldásnak jó. Nagyon megalázva érzem magam a lelkem mélyén, h nekem kell elmennem, mert ugyan maradhatok is, de hát akkor……van akinek minden ráfér a pofájára.
Kedves Tavaszi Szél, nagyon örülök ilyen kedves emberekkel vagy körülvéve. Általában én is ilyen embereket ismertem, csak hát örök igazság h sajna nagyon sok ember kifelé jó, de belül egy ördög lakozik. Nem tudom tapasztaltad e, h emberek pont azokkal a leggonoszabbak, akik mellettük-közel állnak hozzájuk. Pláne akkor ha fel sem tűnik nekik h vmit kaptak, hiszen az természetes számukra. Ha a kisujjad nyújtod, a kezedet rágják le, de ha nem hagyod, hátbadöfnek. És én hülye még ezek után sem nagyon szólok, mert nem akarom bántani őket, nem akarok rosszat nekik. Ugyanis észrevettem a napokban h lopnak a boltból. Itt nem olyan nagy az odafigyelés, hiszen itt az emberek mentalitásából adódóan meg sem fordul a fejükben. Hiányzik belőlük a gonoszság szerencsére. Szerintetek elmondjam a főnöknek?
M.: persze, még néhány vizsgálatra el kell mennem azért.
Na megyek pakolni, nem tudom mikor leszek legközelebb, ugyanis az új lkaásban még most vezetik a netet, nem tudom mikorra lesz kész.
Szóval az Aktion
2007 augusztus 30. | Szerző: bakery
Hétfőn este megkérdeztem a lányokat, h most már mondják meg, h mi a bajuk és ne a hátam mögött hazudozzanak. Hát az lett a vége, h Dinka megvádolt azzal h elloptunk egy Cd-t meg a Gyógyszereit, amiről azt sem tudja, h milyen gyógyszer meg mennyi, ugyanis annak idején amikor kijöttünk az anyósa pakolta be. Persze minden ezt erős kurvaanyazás mellett. Hát persze ezeket sem a szemembe mondta, mert a szemembe már hetek óta nem mer nézni. Háttal állt nekem. Majd megfordult és kaptam egy igen szép jobbegyenest, ami azóta is fáj és mindenféle színbe pompázik.
Ember könyörgöm, a mai világban amikor a legpocsékabb laptop is már dvd íróval rendelkezik??? meg minden fennt a neten. Ráadásul My Big Love mielőtt kijött, egy kórházban dolgozott, tehát a mi gyógyszerkészletünk felér egy kisebb patikával.
Tegnapelőtt nagy beszélgetés a pékségben,tiszta víz került a pohárba, beszéltem a főnökkel. Kiderült h nagyon megkavarta a szart a hátam mögött, mindenkinek lehazudta, h én mindenkit hülyézek, kurvázok, szemetezek, meg mindig elégedetlen vagyok, meg h mennyire keveset fizetnek nekünk stb. Persze nem igaz. Örülök h luk van a s…ggemen ahogy anyám szokta mondani. Az a legszebb, h a saját véleményét elmondta az én nevemben. Nagyon kész voltam az aljas rágalmaktól, nem ettem csak bőgtem meg nem aludtam. Ennek eredményeként tegnap reggel összecsúsztam a fürdőben, My Big Love talált rám. Egész nap kórház. Nagyjából minden eredmény jó lett, igaz h a vizsgálatok elvégzése előtt még kaptam 3 gyógyszert abból, amit egyébként is szedek minden reggel a szívemre. Gáz lett volna ha még így is találnak vmi fizikális próblémát. Csak a pulzusom volt sok. Meg picit magas a vérnyomásom. Aminek reggel, több mint 36órás “koplalás” után inkább alacsonynak kellett volna lennie. De hát a stressz. My Big Love nagyon megijedt. Már eddig is ki volt akadva, én kérdtem meg minden egyes alkalommal h ne szóljon nekik, elég ha engem megnyugtat. Az tuti h mi megyünk innen, mielőbb. Viszont a munkahelyemről nem akarok elmenni, mert szeretem. Meg talán ott nem mer kekeckedni, mert mások is látják, pláne azért ha nem is értik, de ezek után a hanglejtésből meg az arckifejezésből nem lesz nehéz kitalálniuk, h piszkál. Ha meg szart mer keverni, azért van ám néhány bizonyítékom a munkahelyen is, h miket csinál. Ahogy P nővérének is elküldtem az emailt amit Dinka írt róla. P szülei itt vannak, voltak ma benn a boltba, tök aranyosak voltak, csak a P nem állt velem szóba. P apukája még délután is feljött beszélgetni a My Big Love-val, P alig bírta elrángatni, látszott h zavarja h beszélnek velünk. Nem tudom, talán attól tart h vki a mi véleményünkre és álláspontunkra is kiváncsi, pláne az Dinka mocskolódó mailje után?
Nem tudom. Legnagyobb baj, h ugye ez itt nem magyar mentalitás. Tehát ha vki mond vmit, akkor el sem tudják képzelni, h hazugság lehet vagy csak ártó szándék. Legjobb példa a múltkori telefonbetyár, aki megrágalamzta az itteni Köjálnak a pékséget. Itt el sem tudják képzelni h a vádjai nem igazak, csupán a pékség hírnevének akarna ártani. Szent meggyőződése az ittenieknek, még a főnökünknek is, h vki tényleg a szájával vette ki a poharat. Hát én ahogy ma néhány blogot elolvastam, valóban nagyon jellemző a mi kis hazánkra, h az emberek tele vannak gonoszsággal, bármire képesek azért h vkinek ártsanak, még akkor is ha az illető semmit nem tett neki, vagy nem is ismerik. Csupán irigység, meg gonoszság. Ahogy mondani szokták dögöljön meg a szomszéd tehene is.
Szívesen venném a véleményeteket a témáról
Kiflink ma rétest sütött, isteni volt (én egyébként nagy rétesimádó vagyok:) és egyre nagyobb a barátság, végre tudunk normálisan beszélgetni.
No stressz, csak akció
2007 augusztus 29. | Szerző: bakery
Húha, az elmúlt két napba sok minden történt, verekedés, hazugság, rágalmazás. Megismertem az igazi angol hidegvért is. És a naivitást. De ma már nem írom le, megyek aludni, a kórházból jövök, ahova az elmúlt időszak szorongásai miatt kerültem.
rég nem irtam
2008 július 15. | Szerző: bakery
Szóval az eltelt időben újabb lakásba költöztünk, igaz drágábba is. Autót vettünk, éltük a hétköznapi életünket.
Mig nem május végén My Big bejelentette, h végleg haza megy. Aztán jött azigérgetés
Oldal ajánlása emailben
X